2012. február 27., hétfő

Bringák

Az utóbbi időben egyre inkább motoszkált bennünk a gondolat, hogy függetlenedni kéne a kiszámíthatatlan buszos közlekedéstől, ezért úgy döntöttünk, hogy veszünk két biciklit. Ez azonban nem is tűnt olyan egyszerűnek, mint ahogyan elsőre gondoltuk. A szigeti élet egyik hátulütője ugyanis, hogy az üzletekben elég gyér a kínálat, ezért végül a netről rendeltük a bringákat. Mindössze három nappal a rendelés után itt is volt a két doboz bicaj, már csak össze kellett szerelni. Ez önmagában nem nagy kunszt, de megfelelő szerszámot szerezni hozzá annál inkább. Egy hatos imbuszkulcs beszerzése tűnt a legnehezebb feladatnak. A sokadik „szak”üzletben végre sikerült rábukkanni, azonban itt is csak szettben lehetett venni, ráadásul azt is párban. Amerikában ugyanis inchben mérnek, emiatt egy dobozban van egy szett amerikai szabvány szerinti és egy európai imbuszkészlet, így az egy darab 6mm-es kulcs mellé kaptunk 15 olyat is, amire valószínűleg soha nem lesz szükségünk. Sebaj, a lényeg, hogy végül sikerült összeszerelni a két Schwinn Link típusú bicajt. Ez egy úgynevezett comfort bike, ami a hybrid, vagy más néven trekking kerékpárok egyik altípusa. A jellemzője, hogy átmenetet képez az utcai és a mountain bike között. Valamivel keskenyebb és kevésbé bütykös gumival rendelkezik, mint a mountain bike, így aszfalton is kényelmes, de egyéb tulajdonságainak hála, alkalmas hegyi ösvényeken való bringázásra is.

2012. február 21., kedd

Elnöki nap egy kráterben

Az USA első elnökének, George Washingtonnak a tiszteletére február harmadik hétfője ünnepnap Amerikában. A szabadnapot kirándulással töltöttük. A cél Oahu egyik kialudt vulkáni krátere a Diamond Head (gyémántfej) volt, ami a sziget délkeleti szegletében fekszik. A kráternek a hawaii őslakosok a tonhalra emlékeztető formája miatt a Leahi nevet adták, ami annyit jelent, hogy a tonhal homloka. Az angol nevet a 19. században kapta angol tengerészektől, akik a kráter belsejében található kalcitkristályokat hitték gyémántnak. Nem lehetett kellemes érzés rádöbbenni a hibára

A kráter belsejébe egy alagúton lehet bejutni, majd egy kacskaringós, helyenként lépcsőkkel kisegített hegyi ösvényen lehet feljutni a kráter legmagasabb peremén található kilátóba. Az út másfél kilométer hosszú, mintegy 200 méter szintkülönbséggel, így nagyjából 40-45 percig tart. A csúcsról fantasztikus kilátás tárul elénk. Észak felé a sziget belsejében magasodó hegyek, kelet és dél felé a végtelen óceán, míg nyugat felé tekintve Honolulu látható. A kráterhez közeli felhőkarcolók alkotják Waikikit.

A légifotót Brian Snelson készítette / The aerial photo was taken by Brian Snelson.

2012. február 18., szombat

Queens Surf Beach Park

Ma úgy döntöttünk, hogy kipróbálunk egy másik strandot a közeli Kuhio strand helyett. A választásunk a Queens Surf strandra esett, amit nagyjából 10 percnyi séta után értünk el. Errefelé már nem találhatók szállodák, aminek köszönhetően ez egy sokkal nyugisabb strand, többnyire csak a helyiek járnak ide. A köves aljzat miatt biztosan nem ez lesz a kedvenc strandunk, de egy kis úszáshoz tökéletesen megfelel.

2012. február 15., szerda

Filmajánló: Utódok

A napokban kerül a magyar mozikba az Utódok (The Descendants) című film George Clooney főszereplésével. Mi a hétvégén láttuk a filmet, amely nem a szokásos paradicsomi képet mutatja Hawaiiról, hanem egy családi tragédián keresztül próbálja bemutatni, hogy az itt élők ugyanúgy gondok között élik az életüket, mint bárhol a világon. A film nem a felhőtlen szórakozásra vágyóknak készült, de aki szereti a mély érzésekről szóló lélektani drámákat, annak érdemes megnézni.

2012. február 13., hétfő

Hétvége

Szombaton délelőtt szokás szerint elintéztük a heti bevásárlást, majd délután ismét a Csendes-óceán habjaiban áztunk. Vasárnap aztán úgy éreztük, hogy újra itt az ideje a járműbérlésnek, most azonban kicsit sportosabb járgány mellett döntöttünk és béreltünk két Beach Cruiser típusú biciklit. Nagy kirándulást nem csináltunk, csak kerekeztünk egy kicsit a parton és a városban. Honolulu tipikus amerikai nagyváros felhőkarcolókkal, parkokkal és széles utakkal. Az utak szokás szerint tömve vannak autókkal, ami helyenként ijesztő bicajjal, de szerencsére sokfelé vannak kerékpárutak és a parkokban is lehet biztonságosan tekerni, így nagyon sokan kerékpároznak a szigeten. Miután estefelé visszavittük a bringákat, kiültünk egy padra a parton és sütkéreztünk kicsit a lemenő nap fényében.

2012. február 12., vasárnap

Egy hónap után

Négy hete vagyunk Hawaiin, már kezd kialakulni bennünk egyfajta kép az itteni életről. Az első benyomásaink a szigetről a következők. Kezdjük a negatívumokkal, hiszen magyarok vagyunk, a panaszkodás jól megy nekünk

1. Honoluluban rengeteg a turista, amit mi kama’aina-k, azaz helyiek nem nagyon szeretünk.

2. A hawaii munkamorál elég laza, amit jól kifejez az egyes helyeken jellemző nyitvatartási idő.

Magyarul nagyjából így szól:

NYITÁS: 9-kor, vagy 10-kor, néha 11-kor, legtöbbször 12-kor, vagy 1-kor.

ZÁRÁS: 5-kor, vagy 6-kor, néha 4-kor, legtöbbször 2-kor, vagy 3-kor.

Zárva: ha nagyok a hullámok, ünnepségekkor, ha nincs kedvünk dolgozni

Ez persze egy boltnál elmegy, az ember talál egy másikat, ami éppen nyitva van, de sajnos a buszsofőrök is így állnak a munkához, így a fél órás késés itt teljesen normálisnak számít egy 20 perces útvonalon.

3. Hawaii drága, legalábbis Honolulu, annak is főleg a frekventált részei. Persze nem lenne muszáj Waikikiben lakni, de hogy nézne már ki, hogy valaki Hawaiin lakik és autóval, vagy busszal jár a strandra, nem pedig csak úgy fürdőruciban, papucsban lesétál egyet csobbanni.

Ennyi elég is a panaszkodásból, mert a pozitívumok bőven ellensúlyozzák a negatívumokat.

1. A klíma egyszerűen nagyszerű. Szinte bármikor lehetne strandolni, de mivel nem nyaralni vagyunk itt, ezért erre „csak” hétvégente van időnk, de sétálni egyet a parton a naplementében, mindig kellemes.

2. A gyümölcsök nagyon finomak, nem olyan kényszerérettek, mint északon, hiszen helyben teremnek.

3. A sziget természeti adottságai lenyűgözőek. A tájkép és az élővilág is hihetetlenül érdekes és mivel részben emiatt vagyunk itt, így amíg ez nem változik, addig nagy baj nem lehet.

2012. február 7., kedd

Hawaii tél

Az évnek ebben a szakában Hawaiin is tél van. Persze ez itt csak annyit jelent, hogy ez az esős évszak. Igaz még csak kétszer esett, amióta itt vagyunk, de az égboltot gyakran borítják felhők. Általában a szigetek északi és keleti részei a csapadékosabbak, a déli és nyugati területekre a hegyek megakadályozzák a passzátszelek által hozott felhők eljutását. Néha azért itt is elég erősen fúj a szél, ezért hiába a szikrázó napsütés, a kalap nem divat Honoluluban. A hőmérséklet többnyire 24-25 °C és éjszaka is ritkán megy 20 °C alá, tehát javarészt kellemes strandidő jellemző a hawaii télre.

2012. február 6., hétfő

Bob Marley

1945-ben ezen a napon született Bob Marley, a legismertebb reggae zenész. Emlékezzünk meg róla a Waiting in Vain című nótával, amihez Hawaiin forgatták a videoklipet.

2012. február 1., szerda

Pro Bowl

Hawaiinak nincs hivatásos sportcsapata, ezért a legnagyobb sporteseménynek a minden év elején itt megrendezésre kerülő Pro Bowl számít. A Pro Bowl az amerikai futball All-Star gálája, melyben az Amerikai Főcsoport (AFC) legjobbjai csapnak össze a Nemzeti Főcsoport (NFC) legjobbjaival. Az idén január 29-én zajlott az esemény. Ilyenkor egész Honolulu Pro Bowl lázban ég. Előző este Waikiki főutcáját lezárták az autósok elől és az árusok, sütödék és a különféle szórakoztató események standjai vették át a helyüket. Egy fagyit elnyalva mi is sétálgattunk egyet a Kalakaua Avenue-n.

A mérkőzést egyébként az AFC nyerte 59-41 arányban, az összefoglaló itt olvasható.

Az alábbi videón pedig egy kis ízelítő látható az előző esti partizásról.