2012. november 30., péntek

Egy nap terepen

Néhány hete a munkám része egy olyan hosszú távú projekt is, melynek célja a Laysan albatrosz fiókanevelési szokásának tanulmányozása és megörökítése. A helyszín a Kaena Point, ami nagyjából egy óra autózással érhető el Honoluluból, majd a parkolóból még kb. 3 kilométer hosszú köves földút vezet, ami gyalog, vagy bicajjal teljesíthető.
Az albatroszok fészkelési helye természetvédelmi terület és sűrű dróthálóval van elkerítve, hogy távol tartsa a szigetre betelepített patkányokat és mongúzokat, mivel az őshonos madarak nem tudnak védekezni ezen behurcolt állatok ellen. A fészkelőterület közelében pedig csak a dróttal kijelölt ösvényen szabad mozogni, nehogy megzavarjuk a madarakat.
A költési idő novemberben kezdődik és a következő év júliusáig tart. A Laysan albatrosz egyébként életre szóló párkapcsolatban él és akár 60 évig is élhet, így nem kizárt, hogy olyan madarakkal is találkozhatunk, amelyek már akkor utódokat neveltek, amikor a nagyszüleink tették ugyanezt a szüleinkkel. Tiszteletre méltó…
A Kaena Pointon szoktak pihenni a hawaii barátfókák is, így őket is meg szoktam látogatni. A hawaii barátfóka a világ egyik legritkább emlősállata, csak a Hawaii-szigeteknél él, úgynevezett bennszülött faj.
Az alábbi videó rövid ízelítőt ad arról, hogy milyen egy terepen töltött munkanapom mostanság.

2012. november 22., csütörtök

Hálaadás

Amerikában a legfontosabb családi ünnep a Hálaadás (Thanksgiving), amit november negyedik csütörtökén tartanak. Ilyenkor az amerikaiak az őszi betakarítások után hálát adnak Istennek a termésért.
A hagyományok szerint először az Újvilágba érkező telepesek adtak hálát az őslakos indiánoknak, amiért azok megtanították a telepeseknek a kukoricatermesztést és egyebek mellett a vadpulyka vadászatát is.
Manapság Hálaadás napján összegyűlnek a családok és hatalmas lakomát csapnak, melynek egyik legfontosabb kelléke természetesen a sült pulyka, ami miatt néha pulykanapnak is nevezik ezt a napot. Ez a negyedik Hálaadásunk az USA-ban és most először úgy döntöttünk, hogy mi is amerikai módra, sült pulykával ünnepelünk. Természetesen nem egy egész pulykát sütöttünk meg, csak néhány „alkatrészt” egy kis sajttal és burgonyapürével. Fincsi lett…

Előtte
Utána

2012. november 18., vasárnap

Labormeló

Korábban már Gábor röviden bemutatta az öko-fotós munkáját, most megpróbálom röviden összefoglalni, hogy én, mint molekuláris biológus mivel is foglalkozom.
A Rákkutató Központban dolgozom, ami alapvetően labormunkát jelent, de a kísérletek tervezése, a szakirodalom tanulmányozása és az adatfeldolgozás is része a munkámnak. A legérdekesebb rész persze a laborban való kísérletezés. Ennek során jelenleg főként különféle természetes anyagok daganatos sejtekre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy nem állatokon végzünk kísérleteket, hanem rákos sejteket tenyésztünk és olyan természetben is előforduló (növényi és gombákból kinyert) vegyületekkel kezeljük őket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy hatásosan gátolják a daganat növekedését. Végül aztán különféle műszerekkel mérjük a kísérletek sikerességét. Ez a leglátványosabb és a legjobb része a munkának, de az eredményeket még értékelni is kell és végül egy konferencián, vagy tudományos cikk formájában közzétenni.

2012. november 12., hétfő

Veteránok napja

November 11-én van a Veteránok Napja, amikor a háborús veteránokra és a háborúkban elesettekre emlékeznek. Ez a nap munkaszüneti nap és ilyenkor országszerte megemlékezéseket tartanak. Mivel idén november 11. vasárnapra esett, ezért itt Hawaiin a hétfőt megadták munkaszünetnek.
Mi csak egy kis strandolást terveztünk az ünnepnapon, de sajnos már beköszöntött a hawaii tél és az időjárás nem volt kegyes hozzánk.

2012. november 6., kedd

Elnökválasztás

Ma van az elnökválasztás Amerikában. Ez a nap itt Hawaiin munkaszüneti nap, ugyanis megfelelő helyiségek hiányában, csak az iskolák alkalmasak a szavazás lebonyolítására. Az otthon maradt kölykökre pedig valakinek vigyázni kell, így államilag szabadnappá nyilvánították ezt a napot.
Az eredmények alapján egyébként úgy tűnik, hogy Obama marad továbbra is a Fehér Ház lakója. Az elnöki rezidenciát még 2010-ben nekünk is volt szerencsénk megtekinteni.

2012. november 4., vasárnap

Suzuki Esteem

Végre van itt is autónk. A választásunk egy Suzuki Esteem-re esett. Ez a típus Európában Suzuki Baleno néven ismert. Az autót egy használtautó kereskedésben vettük. Amerikában ez a típus 1800-as motorral kapható, ami 125 lóerőt tud. A hajtást természetesen automata váltó segítségével viszi át az első kerekekre. A mi autónk a GLX-es típus, tehát a jobban felszerelt változat, amibe beletartozik a szervókormány, a dupla légzsák, a központi zár, elektromos ablakok és tükrök, és természetesen a klíma is, továbbá alufelni, spoiler! és surf rack. A belső tér tipikus suzukis, alapvetően japános puritánság jellemzi. Összességében úgy gondolom, hogy megfelelő island car-t (szigetjárót) találtunk.

2012. november 3., szombat

Autóvásárlás

Az már elég hamar világossá vált, hogy a tömegközlekedést itt sem nekünk találták ki. Bringával ugyan sok mindent meg lehet oldani, de amint kiderült, hogy még maradunk Hawaiin, eldöntöttük, hogy veszünk egy autót. Eldönteni könnyű volt, megvalósítani annál nehezebb. A hetekig tartó keresgélés, telefonálgatás és a próbautak sokasága azonban érdekes tapasztalatokkal gazdagított a hawaii emberek autókhoz való viszonyáról. Először is néhány elnevezésbeli érdekesség. Itt a terepjárót nem SUV-nek nevezik, hanem egyszerűen csak beach car-nak, azaz strandautónak, a tetőcsomagtartót pedig szörftartónak hívják (surf rack), hiszen mi mást szállítana az ember. Érdekes még, hogy itt úgy gondolják, hogy csak az új autónak kell jónak lenni. Több esetben kaptam a választ, ha szóltam a tulajnak, hogy a kocsijából folyik az olaj, hogy persze, hiszen ez egy használt autó. A helyi demográfiai viszonyokat pedig jól jellemzi, hogy a telefonban egyszer megkérdezték, hogy kínai vagyok, vagy japán (több lehetőség nincs). Életem legbunkóbb kereskedőjével is itt sikerült találkoznom, aki, miután közöltem vele, hogy autót keresek X dollár körül, csak annyit felelt: „De nem itt”. Na mindegy, végül a sziget egy távolabbi feléről azért összejött egy kocsi (Suzuki Esteem), ami megfelel az elvárásainknak és csak kicsivel került többe, mint X