2014. május 2., péntek

100-adikra egy kis baleset

Elérkeztünk a 100-adik bejegyzéshez. Eredetileg valami különlegessel szerettük volna ezt megünnepelni, de a sors közbeszólt, pontosabban a hawaii vezetéskultúra, illetve annak hiánya. Röviden, belénk jöttek. Persze az ilyesmi mindennaposnak számít a legtöbb helyen, de ez az eset mégiscsak furcsa volt, ugyanis elsősorban nem is a bordó Dodge sofőrje okozta a balesetet. Persze ő volt a hibás, amiért befordult elénk, de csak azért tette ezt, mert beengedték. És ebben mutatkozott meg a tipikus hawaii agyatlanság. A helyiek általában cseppet sem előzékenyek, de most mégis az jutott eszébe az egyiknek, hogy egy soksávos út belső sávjában megpróbál „jótékonykodni”, miközben nem tudhatja, hogy a többi sávban nem jön-e valaki. A történet röviden: a múlt héten éppen az északi partra igyekeztem, amikor Wahiawa városában a Kamehameha Hwy hatsávos útján, a belső sávban egy helyi nagyokos úgy döntött, hogy a szemből érkező Dodge-ot engedi keresztben elfordulni. Én a szélső sávban haladtam normális sebességgel, mivel előttem nem volt senki, amikor egyszer csak megérkezett balról a Dodge és CSATT. Én nem láttam őt, mert takarásban volt, ahogyan ő sem látott engem, igaz, neki azért számítania kellett volna rá, hogy a szélső sávban valaki jöhet, ezért hivatalosan természetesen ő okozta a balesetet, de már azért is büntetés járna neki, mert Hawaiin sapkát hord. Nem emlékszem már, hogy máshol hogyan mennek a dolgok, hiszen a tavalyi kaliforniai kirándulásunkat leszámítva, elég régen vezettem már olyan helyen, ahol létezik vezetéskultúra, de szerintem ilyen felelőtlenség nem igazán jellemző a világ normálisabb felén, így sem Észak-Amerikában, sem Európában. Szerencsére, pont a közelben volt egy rendőr, így az egészről készült hivatalos rendőrségi jelentés is, ami elvileg megkönnyíti a biztosítóval való ügyintézést, habár, ismerve a hawaii tempót, ez nem fog egyhamar megtörténni. A koccanás egyébként nem volt nagy, hiszen senki sem ment gyorsan, de a kocsink eleje azért kicsit meggyűrődött.
Eddig egyetlen balesetem volt, mintegy 15 éve, az sem az én hibámból történt. Azóta több, mint 300ezer kilométert vezettem balesetmentesen a világ számos pontján. Ez annyi, mintha hét és félszer megkerültem volna a Földet. Sajnos Hawaiit elérve, a nyolcadik hibátlan kör már nem sikerült.