A
múlt hetet Kaliforniában töltöttük. Miután Dél-Kaliforniában már jártunk két
éve, amikor Los Angelest és a Sequioa Nemzeti Parkot látogattuk meg, most az
északi régiót vettük célba. San Francisco-ban szálltunk le hétfő este, majd
másnap bérelt autóval indultunk tovább a Sierra Nevada hegység másik
gyöngyszeme, a Yosemite Nemzeti Park irányába. Egy közeli kisvárosban,
Mariposa-ban szálltunk meg, amelynél hangulatosabb amerikai kisvárost még nem
láttunk. Habár innen még mintegy 45 perces autózásra van a Yosemite kapuja, nem
bántuk meg, hogy itt töltöttünk pár éjszakát. Kedves emberek, ritkásan épített
utcák, széles utak, figyelmes sofőrök és csend jellemző errefelé, ami hatalmas
felüdülés volt nekünk. A környéken már számtalan utalást láthattunk A
Yosemite-re, ami egyébként egy indián eredetű szó és grizzlyt jelent.
A nemzeti
parkban két napot töltöttünk és már az odavezető út is csodás tájakon vezetett,
de az igazi látványorgia a Yosemite-völgybe érve fogadja az embert. A völgy az
első védett terület volt Amerikában, majd a völgyet körülölelő területekkel
együtt az USA harmadik nemzeti parkja lett 1890-ben a Yellowstone és a Sequoia
után. Novemberben a havazások miatt a Yosemite nagyobb része már le van
zárva, így csak a völgyet tudtuk bejárni. Kétségtelen tény, hogy ez a park
leglátványosabb része, sőt talán az egész bolygónk legszebb területe ez a
13 kilométer hosszú gleccser-vájta völgy. A terület nagy része gránitból épül
fel és a fenséges mai formáját a jégkorszakok gleccserei alakították ki. A mintegy
másfél kilométer széles völgy aljáról helyenként 900 méternél is magasabb
sziklafalakra tekinthetünk fel, köztük a legismertebb a Half Dome (félkupola) és
az 1095 méter magas El Capitan, amely a Föld legnagyobb egy tömbből álló
sziklája. A völgy másik jellegzetessége a rengeteg vízesés, amelyből néhányat
most is megcsodálhattunk, habár a legtöbbje csak a tavaszi hóolvadás után
figyelhető meg. A legnagyobb köztük a Yosemite-vízesés, ami 739 méteres magasságával egyben Észak-Amerika
legmagasabb vízesése is. A két nap alatt keresztül kasul bejártuk és
lefényképeztük a Yosemite-völgyet, de a látvánnyal nem lehet betelni,
különösképpen naplementekor és az azt követő alkonyi színekben pompázva
csodálatos a völgy, ezért a rengeteg turista ellenére is abban reménykedünk,
hogy egyszer-kétszer még visszatérünk ide.
