2016. február 29., hétfő

Filmajánló: Saul fia

Nem igazi filmajánló ez a poszt, hiszen Magyarországon már hónapokkal ezelőtt bárki láthatta a Saul fiát, a tegnapi Oscar győzelem óta pedig még az is hallott róla, akit egyáltalán nem érdekelnek a (magyar) filmek. Az Oscar-díj megnyerésén túl, számunkra az az apropója a filmnek, hogy a múlt hétvége óta játszák a hawaii mozik és szombaton mi is megnéztük, pontosabban csak én néztem végig, de erről majd később. A filmet nem nagyon kell bemutatni: az auschwitzi koncentrációs táborban játszódik, ahol egy magyar zsidó rab, Saul egy halott fiúról úgy hiszi, hogy a saját fia, akiről életében nem tudott gondoskodni, de most szeretné megadni neki a végtisztességet, ezért a fiú testét meg akarja menteni az elégetéstől. A film igazi különlegessége, hogy nem kívülállóként igyekszik bemutatni a koncentrációs táborok szörnyűségeit, hanem végig a főszereplő szemszögéből. Ehhez egy érdekes kameraállást használtak, szinte végig csak közelről látjuk a főszereplőt, a környezetből alig valamit, azt is legtöbbször homályosan. A koncepció nagyon érdekes, de mivel így a kamera állandóan mozgásban van, ez egyben a film legzavaróbb tulajdonsága is, főleg, ha valaki rosszul lesz a folyton mozgó, rázkódó képektől, mint például Gabi, aki emiatt nem is tudta végig nézni a filmet. Ezt leszámítva azonban valóban kiváló alkotás a Saul fia és külön érdekes volt egy hawaii moziban magyar nyelvű filmet nézni, Amerikában ugyanis nem divat a szinkronizálás, így eredeti nyelven, angol felirattal vetítették.